On the road again – Egy terepasztal születése 1.rész

Mélyen tisztelt, rendkívül nagyra becsült, méltatlanul elhanyagolt Olvasóim!

 

Hosszú hallgatás után, újra érzek magamban elegendő energiát és kedvet a blog folytatásához. Feleslegesen venném el a helyet érdekesebb témáktól, ha leírnám ide, hogy miért is hagytam ennyi ideig parlagon. A lényeg az, hogy úgy érzem, most menni fog a rendszeresebb publikálás, illetve az eltelt időszakban volt elég időm ötleteket gyűjteni. Örvendezzetek hát kedves olvasóim! Tyúhéjj!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Drága jó öcsémmel egy ideje tervezzük egy pofás terepasztal összetákolását és szerencsére egyéb bokros teendőink mellett, a hétvégén végre sikerült időt szakítani a projektre. Némi segítséget jelent, hogy a jelenlegi munkahelyemen olyan műanyagokkal foglalkozom, amelyek tökéletesen alkalmasak erre a nemes célra.

 

A tereptárgyak építésekor először is figyelembe kellett vennünk a kedvenc játékunkhoz (amit egyelőre kipróbálni nem sikerült :D ) készült figurák méreteit. Mivel terepasztalos játékokról nem írtam korábban, most pár információt nagyon nagy vonalakban elmondanék erről a ferge…teges hobbiról, a történelmi részletek hanyagolása mellett, amiért előre is elnézést kérek azoktól, akik emiatt szeretik olvasni a cikkeimet. Pótolni fogom.

 

 

A terepasztalos játékoknak számos fajtája létezik. Vannak történelmi hadszíntereket szimulálók és vannak fantasy, illetve  sci-fi környezetbe ágyazottak is. A legnagyobb különbségek a figurák arányaiban és a csapatok/hadtestek méretében jelentkeznek. A játékok többsége (valójában én csak ilyet ismerek) arról szól, hogy a másik fél csapatát elsöpörjük a Föld, vagy egyéb planéták színéről. Az apró figurákat a terepasztalon mozgatva, rendkívül részletes szabályokhoz igazodva kell ezt véghezvinnünk, miközben kockák vagy kártyák segítségével különböző akciókat tudunk végrehajtani.

 

Az általunk választott Infinity, a spanyol Corvus Belli nagyszerű tudományos-fikciós univerzumában játszódó, kis létszámú kommandók, halálbrigádok és szabadcsapatok összecsapásait megelevenítő játék. A figurák egytől-egyik nagyon szép és részletesen kidolgozott szobrászmunkák, hangulatosak és sokszínűek. Rengeteg frakció választható és figurából is hatalmas választék van. Ezen kívül kb. két alapdobozzal már vígan lehet játszani.

 

 

A fenti képen a Hassassin-ok egy csoportja látható, akik a Haqqislam frakcióhoz tartoznak. A legendás orvgyilkosrend jövőbeli jogutódjai. (Infinity)

 

A figurák nagyobbrészt 3cm-esek így a valóvilághoz 1/58-al aránylanak. A tereptárgyak építésekor ezt kellett figyelembe vennünk. Ez gyakorlatilag azonnal problémát okozott, ugyanis a figurák talpa 25mm átmérőjű és a kényelmes játéktér kialakításához bizony el kell nagyolni egyes dolgokat, például egy ajtót, vagy egy ablakot.

 

 

Első közös agyszüleményünk egy egyszerű kétszintes épület, variálható berendezéssel, leemelhető felsőszinttel. A játék univerzuma elég nagy szabadságot enged a környezet kialakítására így hatalmas Fallout/Stalker rajongókhoz híven egy lepukkant környezetre voksoltunk, elhagyott szerelő csarnokokkal, járműszínekkel, egyéb kiszolgáló épületekkel. Házikónk egy valaha virágzó bányaváros, egykor forgalmas „bevásárlóközpontja”, vagy inkább szatócsüzlete, ami mára az enyészet kezére került. Lesz itt kérem, Art Deco, retro-futurisztikus és szocreál szépen egybegyúrva, ahogy illik. Már látom is az stílusjegyekre érzékenyebbek fanyalgó arcát magam előtt. Szerintem szuper lesz.

 (A rendkívül inspiráló 4-es blokk látható balra)

Az épület váza 4mm vastag habosított PVC-ből készült és emellett egyelőre csak gyufára és fogpiszkálóra volt szükségünk. Célként annyit jelöltünk meg, hogy az első szint falai álljanak mire kész a vacsi, meg azért legyen pár „bizbasz”, aminek örülhetünk. :)  A habosított PVC-t viszonylag, hangsúlyozom viszonylag könnyen sikerült tapétavágóval és szikével feldolgozni. Ezen kívül vonalzókon, ceruzán és pillanatragasztón kívül csak speciális esetekben volt szükség egyéb kellékekre, ezekről meg hamar kiderült, hogy csak időhúzásra jók. Ami még nagy segítséget jelentett, hogy Öcsém gyorsan rittyentett egy táblázatot jó kis képletekkel, az ide-oda számolgatáshoz, amitől aztán gondosan eltérhettünk, hogy játszható maradjon a terep.

 

A munkamegosztás önmagát generálta, így a végére én lettem a „bizbaszokat” gyártó szakember, míg öcsém a méricskélő-vágó specialista. Kissé zokon vette, hogy a pillanatragasztó bizony az ember ujjain is hamar undorító hámladékhoz hasonló filmréteget képez, ha nem vigyáz. A vágás fárasztó volta miatt, csak látszatképpen ellenkeztem egyet az orrom alá. Szerencsére észre sem vette. A munkaállomás Édesapánk hosszú évek alatt NASA laboratóriumhoz méltóan felszerelt műhelye lett. Ő maga is be-benézett hozzánk és fáradtan konstatálta ismét, hogy iskoláztatásunk gyakorlatilag ablakon kidobott pénz volt. Ma sem csinálunk semmi értelmeset. :)

 

A berendezésről annyit mondanék, hogy eredetileg egy kicsit szabályosabb polcokat akartam készíteni, azonban a rinocérosz kecsességével operáló ujjaim alatt egyre szabálytalanabbak születtek. Ezt később egyáltalán nem bántuk, hiszen a lelakott tíz-húsz éve gondozatlan környezetbe tökéletesen illenek ezek az életveszélyesen instabil darabok. Rendkívül büszke vagyok a félig meddig szándékosan ócskásított bútorokra. Természetesen nem merül ki ennyiben a belső rész felszereltsége. Lesznek itt kérem szépen, plakátok, üres dobozok, törmelék, vér és egyéb vidám hangulatkeltő elemek.

 

A méretekbe nem érdemes belekötni. Az  ablakok és az ajtó is nagy lett, így akár két figura is befér rajta és lássuk be, vannak ekkora ajtók …valahol… szóval tuti vannak ilyenek. Ezeken lesz fémredőny, bedeszkázott részek, üvegmaradék, stb., stb.. A vágások szabálytalanságának kiküszöbölésére már felkészültem anyagokkal, lesz tokozat is, meg a hézagok is eltünnek majd. Ez a verzió még nagyon nyers, de a végeredményt látva lelki szemeimmel én már most is nagyon meg vagyok elégedve.

 

Sajnos mostanában elég kevés időt töltök otthon, így ez a cikksorozat kissé rendszertelenül fog folytatódni. Azonban igyekszem minden apró elkészült részletről hírt adni, hogy együtt örülhessünk eme csodálatos alkotásnak. Várom az ötletözönt. Arivederci!

 

 

Egy másik projekt(nem saját), kicsit előrehaladottabb állapotban.

 

 

Linkek:

http://www.matakishi.com/infinitytable1.htm - szép terepasztalok

www.terragenesis.co.uk/gallery/gallery.php - még több szép terepasztal és "bizbasz"

inkvizitor.hu/ - terepasztalos fórumok és segédletek

www.infinitythegame.com/ - Infinity