Pepe's Game Corner

PC, társas és terepasztalos játékok blogja.

2015.09.04. 15:22 iipepeii

Hozsánna néked, Leibowitz! - Ha már nyakunkon a Fallout 4

letoltes.jpg

"...

Dögvésztől, éhínségtől, háborútól,

Ments meg, Uram, minket!

Az epicentrum helyétől,

Ments meg, Uram, minket!

A kobaltnak esőjétől,

Ments meg, Uram, minket!

A cézium esőjétől

Ments meg, Uram, minket!

A stroncium hullásától

Ments meg, Uram, minket.

Radioaktivitástól

Ments meg, Uram, minket!

..."

Nagyon érdekes olvasmányon vagyok túl és még érdekesebb, ahogy rátaláltam. Amióta szélnek eresztették a Fallout 4 videókat, újfent lángra kapott bennem a poszt-apokaliptikus hangulat utáni vágyakozás.

A magyar nyelven elérhető, témába vágó könyvek listája nem valami hosszú. Persze az Éhezők Viadala elindított valamit. Valamit ami engem baromira nem érdekel. Megnéztem ugyan az első két filmet, de már közben is az unalom ölt meg és őszintén szólva szerintem csak arról szól, hogy a főszereplő, fegyverekkel bánni tudó, emancipált nő, hogyan lavírozik az őt ostromló faszik között. A háttérvilággal vajmi keveset foglalkozik, de az egyébként sem valami eredeti. Szóval ezt az inkább nőknek írt, most népszerű posztapok kínálatot el is vetettem.

Választhattam volna az új orosz hullámból, kezdve az eredeti Stalker - Piknik az árokparton-nal, vagy a Metro 2033 sorozattal, esetleg a másik két három egyébként izgalmasnak tűnő ruszki ciklussal, de ezekről is tudom, hogy nem az amit most keresek. Aztán ott van a The Road, amivel teljesen leszedálhattam volna magamat lelkileg, de még most sem jött meg hozzá a bátorságom. Szóval első ránézésre eléggé nehéz feladatnak bizonyult a megfelelő könyv kiválasztása és nem is sikerült maradéktalanul kielégítenem az étvágyamat. De...

Megakadt a szemem egy érdekes borítón. Egy csuhás alak álldogál, fehér sziklák között, egy középkorinak tűnő apátsággal a háttérben. Az ismertető első mondata szerint, "a posztapokaliptikus irodalom máig egyik legnépszerűbb klasszikusa". - Mee a lóbré? Először azt hittem, hogy egyszerűen rossz képet helyeztek el a szöveg fölött, de a helyzet korán sem ilyen egyszerű.

A Hozsánna néked, Leibowitz! címú könyv írója, Walter M. Miller, Jr. (1923-1996)  II. világháborús veterán volt, az amerikai légierő szolgálatában, mint rádiós és lövész. Számos bevetésen vett részt és egy bombázó faroklövésztornyából nézte végig, ahogy a szövetségek porig rombolnak egy több száz éves bencés apátságot, Monte Cassino-nál. Ez a traumatikus élmény, egész életén végigkísérte, míg végül a kezeletlen poszt-traumatikus stressz szindróma öngyilkosságba nem hajszolta. Életében egyetlen regényt írt, a Hozsánna néked, Leibowitz! -ot. (Post mortem megjelent még a Saint Leibowitz and the Wild Horse Woman című könyve, amit Terry Bisson sci-fi, fantasy novella író fejezett be helyette. Sajnos magyarul egyelőre nem jelent meg.)  

covers_58467.jpg

Az egyik magyar kiadás borítója

A regény három nagy részegységéből az első, a XXVI. században indít. Az ifjú utahi Francis novícius nagyböjtjét teljesíti éppen az apátságon kívüli sivatagban és egy farkasok elleni, szedett-vetett menedék épít, mikor egy arra járó zarándokkal kisebb vitába keveredik. A rejtélyes vándor azonban, meghatódva elszántságán, búcsúzóul mégis csak segít neki és megjelöl számára egy követ, ami tökéletesen illik a menedék falának tetejére. Azonban a kőről, a találkozásról és a vándorról is kiderül, hogy csak egy szinte jelentéktelen első felvonás, gyorsan halványuló díszletei, az elkövetkező 1200 év rendkívüli eseményeinek sorában. A kő alatt ugyanis Francis egy üreget. abban egy lépcsőt talál, ami egy 600 éves radioaktivitásbiztos óvóhelyre vezet...

A történetről ennél többet nem írok. A három könyv mindegyike remekül van megírva. Ami kicsit zavart, az a rengeteg latin szöveg, amiért mindig a lábjegyzethez kell fordulni, ami egy idő után elég fárasztó. Egyébként van benne humor, velős párbeszédek, szerethető karakterek plusz, bár nem igazán ezen van a hangsúly minden korban jelen vannak a poszt apokaliptikus műfaj velejárói, mint a magas radioaktivitás miatt mutálódott torzszülöttek, az elpusztult városok romjai, az ős civilizáció(akik mi vagyunk) relikviái és a túlélők leszármazottainak speciális elképzelései őseikről. Például egyik kedvenc jelentemben, kiderül a vadon élő törzsek sámánjairól, hogy tranzisztorokat esznek, mikor különleges képességekhez szeretnének jutni. De ezek csak hangulati elemek, ugyanis a könyv inkább filozófikus, sőt teofilozófikus és inkább a párbeszédek, belső monológok alkotják a gerincét. Ha valaha filmre vitték volna, azt mondanám, szívesebben látnám valamelyik '70-es években népszerű olasz filmrendező kezéből elsülni, mint modern holywood-i produkcióként.  

1961-ban öltött először regényformát a három novella.  Néhány évvel Asimov, Alapítvány trilógiája után. Természetesen, Miller személyes élményei és bűntudata mellett, áthatja az atomenergiától való félelem, a II. Világháború, illetve Hirosima és Nagaszaki utáni sokk. Ugyanakkor az aktualitásához sem fér kétség, mert ha egy következő atombombát eddig meg is úsztuk, számos egyéb módon képesek vagyunk még kiirtani a civilizációnkat. Amennyiben a legrosszabb forgatókönyv teljesülne, a könyv után mindenki megkérdezheti magától, hogy akarunk-e Leibowitz rendet? Akarunk-e Memorabíliákat, amik bár okulásunkra őriznék az ősök bűneinek emlékét is, a pusztítás eszközeinek feltámasztásához is meg lenne bennük a kulcs.  

 

Fallout vonatkozás     

 

És akkor rátérnék arra, hogy miért érdekes(legalábbis számomra), ahogy megtaláltam. Tehát most, hogy a Fallout 4 lassan megérkezik és minden nap megnézem valamelyik videót, sőt előszedem a korábbi részeket is, úgy éreztem valamit olvasnom is kellene a témában. Mire erre a könyvre ráböktem, már lemondtam arról, hogy valami hasonlót fogok találni, mint a Fallout, a borító meg aztán végképp nem árulkodott róla, hogy a Fallout sorozat egyik első számú ihlető művével van dolgom. Állítólag ezt maga Brian Fargo mondta, az Interplay alapítója, aki ezt, illetve a The Postman című regényt(Amiből az azonos című film is készült.) jelölte meg első számú inspiráló műveknek.

 

A Fallout 2 korai verziójába be is került az apátság, de a végső verzióból mégis kiszedték és csak egy speciális kóddal hozható elő(Ha minden igaz, akkor CTRL+R a főmenüben és ki kell választani az abbey.map fájlt. Ezek után Gecko-tól északra megtalálható lesz.). A második rész egyik mellékküldetésből pedig kiderül, hogy az első rész Shady Sands-ében felbérelhető Ian, egyenesen az apátságból származik. Gondolom azért került mégis ki a végső verzióból, mert a játék egyik legfontosabb frakciójának, az Acél Testvériségének Írnok Rendje pont ugyanazt a feladatot látja el, mint a Leibowitz rendi szerzetesek a könyvben. Minden esetre jól beletrafáltam. :)  

abbey.jpg

forrás: http://fallout.wikia.com/wiki/Abbey

 

 

 

 

     

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pepesgamecorner.blog.hu/api/trackback/id/tr647759994

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ro Ante 2015.10.02. 18:29:36

Hali! Egy ideje ott a listamon a konyv, azt hiszem elorebb fogom venni :)

A temaban ajanlani tudom meg Merle Maleviljet - abbol meg 70-es evekbeli francia film is van, bar meg nem lattam.

iipepeii 2015.10.05. 19:55:13

Kösz Roante!

Mindenképpen teszek vele egy próbát.