Brigebara, Petanque,Bocce

Lojzi: Mi ennek a neve?

Valaki a bandából (talán Én): Petanque. (ejtsd: petánk)

Lojzi unottan: Azt, hogy írják? Brigebara?

Valaki a bandából: Már miért írnák úgy vazze?

Lojzi: Mert franciák vazze.

 :D:D

 

Most legalább hárman nevetgélve olvassák soraimat, mert ott voltak, meg egyébként is Lojzi, meg stb… Még két ember valamilyen durva ajzószer hatása alatt van éppen, és visítva röhög, annyira tetszik neki, bár egyáltalán nem érti. A maradék több száz olvasóm, pedig értetlenül néz maga elé és azon gondolkozik, hogy soha többet nem látogatja ezt az oldalt. Tőletek bocsánatot kérek és elárulom, hogy a fentiek ellenére egy nagyon érdekes, bár rendhagyó játékismertető következik, nem is szólva azokról, amik még hátra vannak. 

Ennek a játéknak a korai őse, még az Ur-nál is lényegesen idősebb. A teljes történet, olyan hosszú és szerteágazó, hogy egyszerűen nem blogba, sokkal inkább könyv(ek)be illő. Az biztos, hogy az egyiptomiak nagyon hasonló játékot játszottak csiszolt kövek segítségével már Kr.e. 5000-nél is korábban. Az első egyiptomi ábrázolása Kr.e. 5200-as évekből való. A görögök Kr.e. 800 körüli időszakban ismerkedtek meg vele és végül ők örökítették át a rómaiaknak, akik a valódi felelősei a játék európai térhódításának. A Bocce elnevezés is tőlük származik eredeti latin alakjában főnök-öt jelentett. (Hogy végülis miért a név azt nem tudom, ha valakinek van okosabb infója, ne tartsa magában!)

 

A rómaiak játszották afrikából származó kókuszdiókkal, illetve később faragott labdákkal. A mai szabályok alapjai is tőlük származnak. Hamarosan a felsőbb társadalmi rétegeket is meghódította és Augusztusz császártól kezdve számos uralkodó és egyéb történelmi alak hódolt ennek a kiváló sportank. Hippokratész és Galileo is számtalanszor megjegyezte, hogy a játék atletikus mivolta és a hozzá párosuló versenyszellem egyaránt erősíti a testet és a lelket. (Mondjuk annak fényében amennyi mozgást igényel a játék, ezt elég merész kijelentésnek találom. Ezen túl azonban a kocsmai korsóemelgetésre senki ne mondja nekem, hogy nem sport.—tudom szakállas)

 

Később a gyors és széleskörű terjedés miatt, már Európa lakosságának egészsége is áldozatul esni látszott (mondom Én). Az emberek figyelmét elvonta a katonai kiképzésről és az íjászat gyakorlásától, ezért egyben a biztonságukat is fenyegette. Következésképpen Szép Károly (IV.), el is tiltotta tőle hű katonáit. A montpellieri egyetem orvosai pedig szembe mentek azzal az állítással, hogy a játék egyes reumás megbetegedésekre orvoslatot kínálna.  A játékot betiltani szinte divatossá vált és 1576-ban velencei köztársaság szerte komoly büntetés sújtotta az illegális sport űzőit.  Később a  Katolikus Egyház szintén így tett.

 

Ellentétben Európa többi államával, Nagy-Britanniában teljes nemessége és maga I. Erzsébet is nagy rajongói voltak. Sir Francis Drake a Spanyol Armada érkezésének hírére csak ennyit felelt: „Először is befejezzük a játékot, azután foglalkozunk az Armadával.” (a történelem végül is őt igazolja)

 

Természetesen később Amerikába is eljutott. Tudni kell, hogy ott nem homokon, vagy kőporos pályán játszották, mint Európában, hanem nyírt füves területen. Egyesek szerint a modern gyep őse nem más, mint egy Bocce pálya.

 

Napjainkra gyakorlatilag a világ minden részén ismerik és játsszák. Sorban alakulnak a klubok, világversenyek szerveződnek, stb.,stb.. Ha minden igaz a futball mellett, ez a világ második legnépszerűbb sportja.

 

Szabályok, eszközök, pálya

 

A Petanque(francia) és a Bocce(olasz) (és természetesen a Brigebara) egy és ugyanaz a játék, ha valakinek esetleg még nem világos. Azonban a körülményekhez igazodva, számos formája van a játéknak.  Játszák például homokon, nagyon finom zúzalékos területen. Olaszországban, magam is sokszor találkoztam külön ennek a sportnak szentelt, szabadtéri tetővel fedett pályával. Van olyan változat is ahol nem dobják hanem gurítják. A játék célja minden esetben ugyanaz. Minél közelebb kell gurítani/dobni a nagyobb golyókat, az úgynevezett „Öcsi golyóhoz”, vagy „Jack-hez”.

 

A pálya 10-15m hosszú és 3m széles kell hogy legyen.

 

A nagyobb golyók manapság fémből vannak és különböző módon vannak megjelölve, hogy azonosítani lehessen őket, a játék végén. A profik golyói számokkal is el vannak látva. Átmérőjük a hivatalos versenyszabályokban 70,5 mm-től, maximum 8cm-ig van meghatározva. Különböző minőségű fémekből gyártják őket. Az „Öcsi” 35+-1mm átmérőjű fa, vagy műanyag golyó élénk színnel festve.

 (2db hatos készlet eladó! Darabja 2000Ft)

A Játék Menete

 

A kezdő csapat a pálya végén található start körből, eldobja az „Öcsit” minimum 6 méteres távolságba. Ezután a versenyzők felváltva próbálják, minél közelebbi pozícióba hajítani a golyókat, az „Öcsihez”. Minden játékosnak három lehetősége, azaz golyója van(,mert ez egy igazán férfias játék). Lehetőség van egymás golyóinak a kiütésére is. A lényeg, hogy a golyók amíg elérik a céljukat, nem érhetnek senkihez és semmihez.  Mindig az a játékos vagy csapat következik, aki aktuálisan a legrosszabb helyzetben van. A készletek általában tartalmaznak mérő alkalmatosságot ennek eldöntésére. 

 

Nos ez volt a nagy meglepetésJ. Tudom, hogy nem illeszkedik a blog profiljába, de az évek során olyan sokszor kerültem vele kapcsolatba, hogy végülis helyénvalónak találom itteni szereplését. Mikor Olaszországban jártam, nagyon megtetszett, hogy az emberek, különösen az idősek, mennyi időt töltenek a szabad levegőn emiatt az elfoglaltság miatt.

 

Egy kis Pó menti falu csónakkikötőjében például volt egy szabadtéri tetős pálya.(a magyar pecások a Bocce-t, következetesen bocsának ejtik egyébként) Egyik délután egyszer csak jött egy idős krapek, kihozott egy fémhengert a sufniból és vagy egy órán keresztül hengergette vele a pályát oda-vissza. Nem tudtam mire fel az egész. Szinte egyidőben munkája végeztével egy minimum 20 fős nyugdíjas horda egész egyszerűen ellepte a kikötőt. Nagy hanggal, boldogan sörözgetve egész délután ezt játszották. Komolyan el voltam kápráztatva. Szerintem manapság itthon már a parkban sakkozás sem akkora divat, mint régen. Legalábbis én nem láttam ilyet mostanában(igaz parkot se sűrűn).

 

Végezetül egy zseniális film részlettel zárom a posztot. Pierre Richard szemmel veri a plázs Bocsa fenegyerekét. Érdemes odafigyelni a közönség rendkívül elmés bekiabálásaira:)